dr. Tóth József
A szerves eredetű hulladékok (szennyvíziszap, települési szilárd hulladék) folyamatosan keletkeznek, és ezek kétségtelenül tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek közvetlen, vagy potenciális veszélyt jelentenek a környezetre, illetve az emberi egészségre. (Nehézfémek, fertőző élő szervezetek, méreganyagok, gyógyszer maradványok, stb.) Ezek 
egyes csoportjainak mennyiségét részbe „szokták vizsgálni” (nehézfémek) mások mennyiségéről csak sejtéseink vannak. (antibiotikumok, hormonok) A fenntartható fejlődés előfeltétele, hogy ezeket a hulladékokat a lehető legnagyobb mértékbe hasznosítsuk. Mivel azonban ezek a hulladékok ártalmas anyagokat is tartalmaznak, a józan logika azt diktálná, hogy a felhasználás (hasznosítás) előtt ezeket ártalmatlanítani kellene. Az ártalmatlanítás fogalmilag a káros hatás megszüntetését jelentené. A jog azonban nem így vélekedik. A hulladéktörvény szerint „Ártalmatlanítás = minden hulladékkezelés, ami nem hasznosítás”. Így aztán pl. ártalmatlanításnak minősül – (a hulladéktörvény szerint konkrétan leírva)– „a hulladék kutakban, víztestekbe való bevezetése is.” Az ártalmatlanítás – sorolja a törvény az égetést is feltéve, ha annak célja nem energia kinyerés.A törvény meghatározásából sajnálatos módon az is következik, hogy a hulladék felhasználásának nem előfeltétele az ártalmatlanítás.
Ebből aztán furcsa gyakorlatok keletkeznek. Ezeket a hulladékokat pl. szennyvíziszap talajerő visszapótlásra egyedül, vagy estenként komposztálás után felhasználják, de előzetesen nem ártalmatlanítják. Felhasználásnak minősül a rothasztás (biogáz előállítása) is, noha a maradványban változatlanul benne marad minden káros anyag.
A BIOFIVE koncepció szerint e hulladék típusokat véglegesen és biztonságosan égetéssel lehet ártalmatlanítani. A közfelfogással ellentétben az égetés nem valamiféle megsemmisítés. Ami égetés során megsemmisülnek, az anyagban lévő káros anyagok, pontosabban megszűnik azok károsító hatása. (tisztítótűz) Az elégetett anyagban lévő szénből széndioxid lesz, amit a növények fel tudnak venni, (Ebből épül fel a testük). emellett energia szabadul fel. A cikk a továbbiakban azt vizsgálja, hogy e hulladékok egyes felhasználási módja esetében mennyi a felhasználható energia, és ezzel párhuzamosan mekkora a környezetterhelés.