Taraczközi Kamilla
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Földműveléstani Tanszék, Debrecen
A talaj a tápláléklánc alapját képezi. A fenntartható fejlődésnek és az egészségre nem káros hatású élelmiszer termelésnek alapja a talaj állapotának rendben tartása. A talaj termőképessége legfontosabb, ehhez kapcsolódnak a minőségi követelmények, és a gazdaságosság. Nagyon fontos, hogy figyeljünk a környezetvédelmi tényezőkre.
A talajkészleteket két veszély fenyegeti: a talajdegradáció folyamatai és a talajt érő szennyeződések. Ismert a különböző káros és/vagy mérgező anyagok felhalmozódása a talajban. Ezekhez tartoznak a nehézfémek is. A fémek a talajban, a talajoldatban egyensúlyban vannak. Ez az egyensúly függ a fém típusától, a pH-tól, a talaj kationkötő képességétől, a redox viszonyoktól és a talajban található kationok koncentrációjától.
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a fémmel szennyezett talajokat, fontos megbecsülni a szennyező fém formáját, lehetséges kiterjedését a talajban, koncentrációjának a nagyságrendjét. Természetesen a különböző talajtípusok eltérő fizika-kémiai, biológiai és pufferkapacitása mérsékelhetik, vagy erősíthetik a nehézfém-ionok káros hatásait. Az eltérő szennyezőforrásokból származó fémek eloszlására és mennyiségi viszonyaira nehéz általános következtetést levonni, mert egyes kibocsátó források főleg kis területre korlátozódó (ún. lokális) de nagyméretű szennyezést okozhatnak, míg mások rendszerint nagy területre terjedő és az egyenletes eloszlásból adódóan kisebb fokú szennyezést jelenthetnek.
A nehézfémek az alkáliionokkal ellentétben igen erősen kötődnek a szerves anyaghoz, illetve kelát formában beépülnek. Legszembetűnőbb tulajdonságuk- fémkomplex képző hajlamuk. A kelátok a nehézfémek felvételében és szállításában vesznek részt.